nem írtam se ide, se sehova ékezetekkel.
Megtörve bár, de megfogyva nem (híztam pár kilót) telnek a napjaim, szerte Európában.
Épp Magyarországon jártam, és nagy meglepetésemre több ismerősöm is számon kérte rajtam, hogy miért nem posztolgatok mostanában.
Nos, őszintén megvallva, gondoltam rá sokat. Egy ideig még megszokásból írtam is a kis jegyzetfüzetembe a kulcsszavakat és tőmondatokat, ha valami érdekeset láttam az utcán, például:
- elvittek az oroszok a tankot, fekete adidas melegitoben
- big shaq a mekiben
- etelert siro ember az euro jel elott -> elhuz a lambo
- kfc krumpli it jobb
És ezekből még legalább 50 darab, de egy részére már nem is emlékszem, hogy mit jelent, a másik részét pedig már nem tartom annyira érdekesnek, hogy leírjam.
Meg hát, se időm, se kedvem nem volt írogatni. Sosem volt ez a blog a minőségi újságírás etalonja, de mégis beletelt 2-3 órámba, mire egy normális bejegyzést megszültem, és az igazság az, hogy volt elég gondom ahhoz, hogy ne unatkozzak e nélkül sem.
Viszont most kisebb-nagyobb változások következnek az életemben, és a visszajelzéseken felbuzdulva megpróbálok több időt szakítani erre is.
Röviden összefoglalva az elmúlt egy évet, láttam szépet, és szörnyűt egyaránt. Dolgoztam mediterrán városkában, nyaraltam januárban óceán parton, találkoztam csalással, pénzmosással, korrupcióval, rengeteget tanultam az üzletről, és tanítottam a technológiáról. Jártam techno bunkerben Frankfurban, rooftop bárban Berlinben, burzsuj steakhausban Münchenben, több tízezer kilómétert utaztam földön és levegőben és közben rengeteg emberrel ismerkedtem meg a világ minden pontjáról.
Mindenképp kalandos volt. Ha a lelkesedésem nem törik, talán el is mesélem itt.
(ps. A fenti lista miatt nem kell aggódni, nem is járok gyorsétterembe, csak amíg nem volt otthon internetem, kénytelen voltam. A németeknél nem ugyan az a pláza fogalma, mint Budapesten, nem tudsz oda beülni kicsit netezgetni.)
Engeddel 