A küldetésem azzal kezdődött, hogy laptoptáskát szerettem volna vásárolni húgomnak születésnapjára. Ahogy minden élelmiszernél komolyabb dolognál, így most is precíz kutatómunkával kezdtem a női laptoptáskák piacának feltárását.
Hamar rájöttem, hogy igazából laptopot könnyebben vennék, mint táskát hozzá, de hát az most nem kell.
Szóval végigtúrva a magyar, német és angol internetet, arra jutottam, hogy rengeteg laptoptáska van, amit én férfiként nem hordanék, de hogy egy nőnek való-e, arról nem voltam meggyőződve. Rengeteg barátom van, aki ért a nők nyelvén, meg is kaptam, hogy olyat vegyek amin hello kitty van, az biztos lányos. Meg, hogy legyen rózsaszín, és kész. Nos, nem 6, hanem 22 lett, így talán nem ennyire egyszerű a választás.
Szerencsére van egy csomó lány barátom is, csak sajnos vagy fiúsabbak nálam, vagy olyan korom fekete, bőr designer táskákról küldtek képeket, amik bizonyára nagyon jól mutatnak a business formal dress codehoz, amihez ők vannak szokva, de talán nem ez a legmegfelelőbb viselet a koli és a nagyfesz labor közötti 200 méteren. Meg ennyiért már inkább laptopot vennék.
Ekkor úgy döntöttem, hogy a rendelést épp itt az idő elengedni, mert ennyiből úgysem tudok választani, szétnézek a városban, és keresek valami laptoptáska boltot inkább.
Mikor közöltem, hogy valami nőiesebbet szeretnék, mindenhol csak csóválták a fejüket, hogy hát van a fekete, meg a sötétszürke, ezek közül válasszak. Mígnem, az egyik samsonite boltban az eladó, aki egy csaj volt, a kapitalista világunkat jellemző mindennapos konkurenciával folytatott véres küzdelem csatabárdját ideiglenesen elásva, segítőkészen megjegyezte, hogy van egy laptop bolt a Nyugati és az Oktogon között félúton, ahol női laptop dolgokat árulnak. (Ezt innen is köszönöm.)
Rá is kerestem tehát az interneten. A hely nem más, mint a Pink-Top laptop szervíz, ami azzal reklámozza magát, hogy ez egy olyan hely, ahol a nők is tudnak laptopot vásárolni, mert itt segítenek nekik akkor is, ha nincsenek zseni ismerőseik. #feminism #equality
A honlapon ugyan véletlenül sem jegyzik meg, hogy igazából táskákat is árulnak, és, mint minden jó bolt ma Magyarországon, 6-kor ez is bezár. (A célközönség nyilván úgysem dolgozik, a konyhából meg csak kiszaladhat délután, ha már kész az ebéd.)
Még szerencse, hogy home office-ban vagyok, így az utolsó call után el is tudtam szaladni, és pont odaértem ebbe a rózsaszín mennyországba.
Az üzlet kívül belül rózsaszín, és valamiért a pult mögött kedvesen mosolygó lányokat vártam volna, esetleg fiúkat, de azokat is csak a ruhaboltokat, vagy Starbucksokat jellemző kedves, pozitív, melengető kisugárzással.
A valóságban persze három szereotípiának megfelelő középkorú, szőrös informatikus terpeszkedett a pénztárnál, az egyik még egy laptopot csavarozott, de legalább a rózsaszín egyenpóló megvolt.
Az üzlet teljesen üres egyébként, rózsaszín falak, a pult mögött fehér zárt fiókok, az egyik oldalon pedig a fal mellett felsorakoztatva kb 9 féle táska.
– Jó napot, női laptoptáskát szeretnék.
– Ott vannak. – Bólintott flegmán a fal felé. Kössz, ez nagy segítség volt 🙂
Egyik haverom elkisért, ő kérdezte tőlem, hogy mekkora laptophoz kell. Válaszoltam, hogy 13″, ezt pedig fél füllel meghallva az egyik rózsaszín eladó:
– Abból csak az az egy van. – Mutatott a sorok közé.
– De hiszen ez nem egy táska, csak egy sleeve.
– És?
– (Mi az, hogy “és?”, csak pislogtam. Nem ezt kérdeztem.) Én táskát szeretnék. Amibe belefér egy töltő is.
– Hát, a 13″-os laptopok jellemzően 5-6 óra üzemidővel bírnak, azoknak nem kell töltő.
Na itt dobtam egy exceptiont. Egyrészt, nem hangzott el erre vonatkozó kérdés. Másrészt. Haver, neked melyik munkanapod 5-6 óra? Vagy te még sosem utaztál messzebre Terézvárosnál, esetleg több napra is? Meg itt most megragadnám az alkalmat, és elárulnám a kedves kollégának, hogy ha nem low res pornót nézel egész nap, hanem mondjuk bedurrantasz egy CAD-et, akkor jellemző 5-6 óra is jó esetben a felére redukálódik. Meg úgy egyáltalán. Nem is értem mi köze a laptop méretnek az akkuidőhöz. Amennyivel nagyobb a monitor, annyival nagyobb akku fér bele 😀
Na mind1, attól, hogy a számítógépekhez nem ért, még a női laptoptáskáknak lehet specialistája az illető. Nem is habozott, jött a következő jótanács.
– Hát akkor vegyél nagyobbat.
Persze, logikus, a 13-as laptop belefér a 16-os táskába, akkor miért ne.
Nem boldogan egyébként, de végül megvettema sleeve-et, mert ténylég szép. A töltő meg egér meg megy a másik feneketlen táskába. Vagy nem tudom. Ha nem tetszik, legfeljebb veszek egy nagyobb táskát is, de nem itt.
Még utolsó észrevételként ideszúrom, hogy egyébként az egyik táskára sem volt ráírva az ára. Persze minek is, az Ember hitelkártyája mindent elbír, nem?
Szóval kis gondolkodás után erre jutottam. A női laptopszalon fő profilja, hogy bunkó, lekezelő módon viselkednek a vásárlóval, mert nyilván minden nő erre vágyik.
Engeddel 