Nerja

Utolsó nap, Granadából indultunk reggel, hogy elérjük az esti gépet Malagából. Közben tehát volt egy kis időnk csavarogni, és úgy döntöttünk, ezt Nerja városában ejtjük meg.

Az út valami hihetetlenül gyönyörű. Nem csináltam képeket, mert csak csorgott a nyálam. De tényleg. Mindenkinek ajánlok egy kis virtuális sétát Granadából a tengerpart felé az A-44-esen. De leginkább élőben. Szavakkal ezt leírni nem is próbálom meg, szerintem nem lehet.

Ahogy feljöttünk a mélygarázsból, végtelen fok, és vakító napfény csapott meg.

Szelfi áradat tengerrel:

Tipik. kkk.

Felenk nem a palmafa tetejen no a pitypang.

Majd indulás Malagába.
A verdákat a vártnál gyorsabban sikerült letennünk, így még maradt egy óránk a reptéren. Hogy ne legyen sima ez az út sem, a következő helyzetbe kergettem magam. Hulla fáradtan meredtünk magunk elé a váróban, egymással szemben, Sanyival, amíg a többiek söröztek. Csak néztük az embereket. Már fél órája ment ez, amikor egyszercsak mellém huppant, majd a korábban mögötte ülő lányokra mutatott, és a fülembe súgta:
– Látod ott azokat a lányokat?
– Igen. Szerintem a jobb oldali terhes. Miért?
(Erre a nő gyilkos tekintettel hátranézett rám.)
– Csak azt akartam mondani, hogy magyarok.

Király. Megpróbáltam lecsúszni az asztal alá, de nem volt asztal. De itt nincs vége a sztorinak. Megjött a 3. barátnőjük, aki jóval lengébben volt öltözve, és így már minden világossá vált. Valami testépítők lehettek, azért voltak nagydarabok. A nőnek olyan karja volt, mint az én combom. Csak csupa izom. A maradék fél órában csendben rettegtem a wc-n, nehogy ugyan azzal a géppel jöjjenek, és minden feltűnés nélkül hátulról megfolytsanak.
Szerencsére az 5 perccel a mi kis Ryan air-ünk előtti Wizz-el utaztak, így életben maradhattam.
Jah, a gép amúgy rohadás volt. Borsod volános sárga ikarusz szárnyakkal.

Nem tudom észrevettétek-e már, de a vizesflakon, ha nem nyitod ki leszállás közben, behorpad 🙂
Gondolom azért, amiért a füled is bedugul. Nem tudom pontosan. Mi vagyok én, mérnök? 🙂

És akkor ezzel az utolsó képpel zárnám is a nyaralós blogot. Köszi mindenkinek, aki résztvett benné, és aki végigolvasta. Én nagyon élveztem, remélem ti is. Sziasztok!