Nagyon gyorsan telik az idő, már csak másfél hetem maradt itt, pedig egyre jobban teszik ez a hely. Kezdem megszokni a kaját, az embereket, a szokásokat, azt hiszem szívesen élnék itt 1-2 évet.
Ma U-Townba mentünk kajálni, itt is egy nagyobb, légkondis canteen van, szépen kialakítva, tiszta, meg minden. Japánt választottam, fogalmam sincs mi volt a neve, es azt sem, hogy mi lehetett, de nagyon jó volt. Csirke valami ropogós bundában, saláta, rizs, meg még valami, amiről fogalmam sincs, hogy mi lehetett. Meg persze egy jó leves. Üres leves, de finom volt. Egy nagy tartályból csapoltam magamnak 🙂 Egyébként kínainál, japánnál jellemző itt, hogy a levest alapnak tekintik. Szóval az van kiírva, hogy Chicken Rice 2.5S$, akkor abba beletartozik egy tányér leves is.
Ami még érdekes számomra, hogy nagyon rámennek az egészséges étkezésre. Pedig én erre már azt mondanám, hogy egészséges. Rengeteg zöldség, hal, csirke, leves, rizs… De nem, egyél barna rizst a fehér helyett, több zöldség, stb.
Ebéd közben beszélgettem egy vietnámi nénivel. A férje is itt dolgozik, ő egy szobában ül velem. A nő meg a másik szobában 🙂
Mesélte, hogy náluk például a személyire/útlevélre rá kell írni a vallásukat, de az övén N/A szerepel, mert nem vallásos. Mint a legtöbb kínai sem, ők sem ünneplik a karácsonyt. Náluk ilyenkor már megy a készülés a kínai újévre. A vietnámiak is akkor ünneplik az újévet, csak egy óra eltoltódással. Nekem például ez is furcsa, hogy nem január elsején kezdődik az év 🙂
Ilyenkor pár napos ünneplés van, nem kell dolgozniuk sem, szingapúrban sem. Mondta, hogy ilyenkor nagyon sok embert látogatnak meg. Az első napot a családjukkal töltik, majd a másodikat a rokonsággal, a harmadik napon pedig a tanáraikhoz és a barátaikhoz mennek. Ez nagyon tetszett. Otthon ez elég elképzelhetetlennek tűnik, hogy újévkor az emberek meglátogassák a volt tanáraikat, pedig…
Azt is megtudtam, hogy hogy kell ejteni helyesen a Pho leves nevét 😀
Mesélte még, hogy Belgiumban élt pár évet, ott tanult. Volt egy magyar barátnője is, aki először nagyon megijesztette, mert köszönésnél három puszit adott neki. Mondta, hogy nagyon nehezen tudta megszokni ezt, hogy európában így köszönnek a nők, sosem tudta, hogy mit akarnak, és mindig félt. Itt ez nem szokás. Sem a kézfogás. Az emberek nem nagyon nyúlnak egymáshoz.
Volt még szó vietnámról, hogy délen olyan idő van, mint itt, de északon van négy évszak, meg minden. Nagyon aranyos volt, ahogy mesélt. Kicsit még nem tudom hova tenni az ilyet, nem tudom hány éves lehet, csak, hogy van két gyereke. Viszont kb 150 centi, úgy néz ki, mint egy általános iskolás kislány, és kicsit úgy is beszélt.
Aztán, mivel szóba jött, hogy nem tudja hol ülök, mert nem látta még a nevem kiírva, ebéd után kaptam tőle név táblát 🙂
C-29 Bence DEMKO
Délután megszomjaztam és leszaladtam az automatához, de nem volt apróm és csak az egyik fogadott el papírpénzt, abban meg amit ismertem nem kívántam, úgyhogy ezt választottam.
Szénsavas és sárgadinnye fagyi íze volt. Viszont pár korty után eszembe jutott, hogy mi van, ha valami energia ital, aztán itt pörgök majd egész nap, vagy ki tudja mi van benne, gondoltam megnézem miket tartalmaz.
Hát nem sikeürlt. 🙂
Egyébként ez nem műanyag, hanem fém doboz. És az űrtartalmát kerestem, de csak azt találtam, hogy 500g.
See’ya.
Engeddel 