vagy mi… Este egyáltalán nem sikerült elaludnom, reggel viszont programom volt, úgyhogy menni kellett.
A 9 órás komppal indultunk a Marina South Pier-ről először a St John’s Island-re. Ez egy nem túl nagy sziget, a várostól 5-6 km-re. Érdekessége, hogy régen ide hordák a kolerás kínai bevándorlókat, és a börtön is itt volt. 2 óránk volt a következő komppig, és az első pár perc séta után rájöttünk, hogy kb a fél sziget titokzatos módon le van zárva, így elég gyorsan fogunk itt végezni. Aztán kiderült, hogy át tudunk sétálni a szomszédos Lazarus Island-re is, egy nagy hídon. Az nem volt olyan dzsungeles, mint a másik, de jobb volt a partja, kicsit bele is tenyereltem a vízbe. Visszafelé viszont már futnunk kellett, hogy elérjük a kompot, és ne kelljen még 2 órát várni a következőre.
A tervezett út a kompig:
Végül többet metróztam, a Dover állomás:
Az odaút:
St John’s és Lazarus szigetek, és a látképek onnan. A St John’s a dzsungelesebb:
Egyébként reggel átlagos idő volt, felhőkkel, meg 30+-os meleggel. Aztán mire a komphoz értünk elkezdett szakadni. A szigeten is esett kicsit, majd elállt, kitisztult az ég, és a nap végére úgy leégtem, mint egész nyáron egyszer sem. Pedig voltam pár fesztiválon. Viszont a metrón meg a kompon meg olyan rohadt hideg van, hogy azt hittem tüdőgyulladok.
Innen egyenesen a Kusu Island-ra mentünk, ami egy mégkisebb sziget. De tényleg nagyon kicsi. Ennek van valami legendája, hogy egy teknős kimentett valami kínait meg szingapúrit, úgy, hogy szigetté változott, de nincs teknős alakja a szigetnek. Viszont van rajta pár teknős szobor, meg egy kis teknős simogató, meg egy bazinagy teknős is, de szerintem az nem érezte túl jól magát. Van még egy kínai temple, ahol egy valaki hangosan valami szertartást végzett a sarokban, mások meg bográcsoztak és ettek. Meg van valami maláj isteneknek egy kis 152 lépcső magas tisztelgő helye.
Hazafele a Raffles Place-től nem messze kajáltunk egy foodcourtben. Ez már nagyon a belváros, ennek megfelelően szebbek, tisztábbak és drágábbak is.
Pár kép a környékről és a kajáldáról:
Egy japán-kínai kajáldában ettem spicy chickent meg valami furcsa levest. Nem volt olyan jó, de ehes voltam.
Aztán egy Kopi-Peng, amit úgysem tudsz úgy kiejteni, h. értsék. Ha kínaiul akarsz beszélni a kínaihoz, nem fogja érteni, mert tuti elcseszed a hangsúlyt. Szóval Ice Coffee-t kértem, és úgy kaptam meg 🙂
És még egy kicsi a metróról. Az állomás az öbölnél:
Az ajtó felett ledek jelzik, hogy melyik állomás következik és mi lesz még hátra. Filléres megoldás, és szerintem nagyon hasznos.
A Raffles Place-nél lévő metró aluljárójából a kijáratok:
Igen ez mind az. És többszintes. Elég jó.
Na most nagyon fáradt vagyok, úgyhogy lefekszem. Nézegessétek a képeket.
Hali.
Engeddel 
